A Starlink és a csillagászok

Négy tanulmányterv elkészítését finanszírozza a NASA. Jövőre választanak (legfeljebb) kettőt közülük, amelyek a 2020-as évek közepén vagy végén indulhatnának.

A NASA megbízásából kifejlesztett egyik magánűrhajót űrturisták Föld körüli utaztatására is igénybe vennék.

Az áprilisban induló Szojuz MSZ-16 kijelölt orosz legénységének tagjai helyett (is) a tartalékok utaznak majd a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Hosszú Menetelés-2D rakétával indultak, amely típust most először használták a délnyugat-kínai Hszicsangból.

Az Ariane-5 rakéta idén másodszor indult, ezúttal egy-egy geostacionárius pályára szánt japán és dél-koreai műholddal.

Idén már harmadszor, összességében ötödik alkalmommal állítottak pályára 60 műholdat a SpaceX rendszerébe.

Elindult a Northrop Grumman újabb teherűrhajója (Cygnus NG-13) a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé, miközben az előző már önálló repülési programját végzi, miután nemrég elvált az ISS-től.

Egy éve bajlódnak az irányítók a Marson levő InSight űrszonda fúrójának bemélyesztésével. Már nem sok lehetőség maradt hátra.

A jegesmedvék kevesebb időt töltenek a fogyó jégen, többet a szárazföldön, ezért tovább koplalnak, lesoványodnak, és kevesebb utódot hoznak a világra.

Az orosz katonai távközlési műhold egy hónapos késéssel sikeresen pályára állt Pleszeckből.

Milyen űreszközökkel bővülhet a jövőben a Copernicus program földmegfigyelő műholdjainak családja?

Már a start utáni napokban feltűnt, analizálva a SMOG-P-ről érkező telemetriát, hogy néhány alegység – akkor még talányos okból – a biztonságot szolgáló tartalék egységre váltott.

Ezt egyszerűen nem szabad kihagyni: magyar diákok készítettek portréfilmet Scott Kellyről, aki egyhuzamban közel egy évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson.

Egy kereskedelmi műholdradaros szolgáltató olyan termékkel állt elő, amelynek révén a mozgásukat titkolni akaró hajók sem bújhatnak el egykönnyen.