Űrantennák az űrből

Augusztus 10-e csak egy szokásos munkanap volt az ISS életében, de aznap pályára került egy bhutáni, egy malajziai és Fülöp-szigeteki CubeSat.

A Rio-skála többek között annak a szélesebb közönség felé való kommunikálására szolgálna, hogy mennyire fontos (vagy nem fontos) egy adott jel, amely idegen civilizációtól származhat.

Elindult a NASA legújabb tudományos küldetése, a Parker Solar Probe.

Az augusztus 21-én esedékes start előkészületei során rázárult a Vega rakéta orrburkolata az ESA innovatív szélmérő műholdjára.

Tavaly nyár közepén szakadt le az Antarktiszi-félsziget Larsen C jelű selfjegéről az a hatalmas jéghegy, amelyet a megelőző hónapokban már intenzíven figyeltek műholdas távérzékelési eszközökkel.

A marsi légkör teljes elektrontartalmát vizsgálva, a helytől, évszaktól és naptevékenységtől függő változásokat elemezve megállapították, hogy a bolygó atmoszférája komplex, de egységes rendszert alkot.

Június 29-én indult, éjféltájt visszaérkezett a SpaceX teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásról (ISS).

Már megnevezték a Boeing és a SpaceX készülő űrhajóinak első utasait. De milyen ruha lesz rajtuk?

Sok adatból váratlan érdekességek is előbukkanhatnak. A Tejútrendszer milliárdnyi csillagát felmérő Gaia űrszonda újabb meglepetéssel szolgált.

Űroktatás, avagy kerekasztal-beszélgetések egy négyszögletű kérdéskörben, a MANT negyedik nyári Űrakadémiáján.

A NASA és partnerei töretlenül bíznak abban, hogy a Webb-űrtávcső a legutóbbi költségvetési és időzítési problémák ellenére végül mégiscsak kijut a világűrbe. Eközben az utódján is gondolkoznak.

Méghozzá a SpaceX Falcon-9 rakétájával, a floridai Cape Canaveral 40-es starthelyéről.

Nem csak helymeghatározásra használják a Galileo műholdakat, de az alkalmazás meg is jeleníti a helyüket az égen.

A NASA is megerősítette az elmúlt napok híreit, hogy a Boeing és a SpaceX által fejlesztett emberes űrhajók első tesztrepüléseinek időpontja tovább csúszik. De már kijelölték, hogy kik repülnek!